FINNMASSZZS
Haznkban sok honlapon tallkozom e megnevezssel, de mindenhol odartk – a honlap fejleszts alatt – vajon mirt van ez gy?
A gygymasszr iskolban tallkoztak a tanulk, az alternatv masszzs fejezetben e fogalommal, de sehol sem tallnak r irodalmat s tanfolyamot. Pedig ez a tanfolyam hamarosan indulni fog! Vele egytt a szakirodalma is vilgot lt.
Addig rjk be a kvetkezkkel:
„A Finnmasszzs, hasonl a svdmasszzshoz, de sokkal egyszerbb s hatkonyabb, de olykor fjdalmas is lehet. Csak simts, drzsls s vibrcis jelleg fogsokbl llnak, valamint ezeknek variciibl. A simts s drzslsi fogsoknak is tbb fokozata van, a felsznestl az egszen mlyig (mlysimts, mr gyrsnak szmt a svdmasszzs fogalmai szerint), valamint egymsnak kombincii. Ebbl alakulhatott ki valsznleg a Rolfing-masszzs mdszere. E technikval a szegment s ktszveti kezelsek is sokkal egyszerbben elvgezhetk. A sportmasszzsnl elszeretettel hasznljk.”
A Finnmasszzs eredmnyessge csodlatos, vgrehajtsa nagyon egyszer s logikus. A Prna masszzsban tallhat mg hasonlsg, de azrt ez, hatsfokban s rzetben is ms.
Alap oktatsa a Specilis kpzsen trtnik.
http://www.bandispecial.shp.hu/hpc/web.php?a=bandispecial&o=fooldal_eeD2
Kell szm jelentkez esetn (minimum 6 f esetn) a teljes Finnmasszzst is oktatom!
Minimlis oktatsi ltszm 2 f (de gy drgbb).
Bndi Andrs |